Civil Impact - Blog

Indulás a zöld úton Liza szemével

A Föld napja 1970 óta a világ legnagyobb környezeti eseménye. Magyarország 1990-ben csatlakozott ehhez a Föld természeti környezetének megóvását célzó cselekvésre, változtatásra, összefogásra ösztönző globális programhoz. A Föld napja azonban nemcsak évente 24 óráig tart, ennyivel nem nyugtathatjuk meg a lelkiismeretünket. Április 22-e csupán emlékeztet arra: minden napunk a „Föld napja”.

Akiben már felébredt a szűkebb és tágabb környezetünk iránti felelősség, egy kanyargós képzeletbeli „zöld útra” lép. Mindenki másképp „utazik”: más akadályokkal, kihívásokkal, célokkal és eszközökkel találkozik, és különböző sebességgel járja a saját útját. És más kiindulópontról indul. Kezdődhet ez a folyamat Hollandiában, Szegeden, a Római-parton vagy egy piacon, egy apró jellel vagy akár egy megrázó, „villámcsapásszerű” élménnyel. A saját magam és három interjúalany példájával mutatom be, melyek voltak az első lépéseink a „zöld úton”.

Sokkoló olajpálma-ültetvények

Az én első környezettudatos cselekvésem a véletlennek köszönhető. Öt évvel ezelőtt egy szemesztert Hollandiában, az utrechti egyetemen töltöttem. Ott kezdtem el foglalkozni a társadalmi vállalkozási formával, melyet végül szakdolgozati témámnak is választottam. A városban szinte minden fiatal táskájából kikandikált egy-egy színes palack, erről számomra csak később derült ki, hogy egy társadalmi vállalkozás terméke. Missziójuk az volt, hogy csökkentsék a műanyaghulladékot, tudatosságra ösztönözzék az embereket a környezettel kapcsolatban, és támogassák a tiszta ivóvízhez való hozzáférést a világban. A palack nemcsak a szakdolgozatom egyik címadója lett, hanem azóta én is ilyen kulacsból iszom a csapvizet palackozott üdítők helyett. A társadalmi vállalkozásokkal kapcsolatos kutatómunkám következményeként tudatosabb vásárló lettem, és kerülni kezdtem az impulzív vásárlást. Döntéseim előtt utánajártam, hogy a vágyott terméket vagy szolgáltatást forgalmazza-e társadalmi vállalkozás, és ha igen, tőlük vásároltam – és teszem ezt mind a mai napig.

Nekem a következő jelentősebb állomást egy indonéziai ösztöndíj jelentette. A Szumátrán töltött félév alatt részt vettem egy dzsungeltúrán, ahol természetes élőhelyükön láthattam a súlyosan veszélyeztetett orangutánokat. Először láttam végtelen, sokkoló olajpálma-ültetvényeket is, és hallottam arról, hogy az esőerdők és az ott élő veszélyeztetett fajok hogyan esnek áldozatául a világ pálmaolaj-fogyasztásának. Ennek hatására megpróbáltam saját pálmaolaj-fogyasztásomat csökkenteni, de lelkiismeretem továbbra sem hagyott nyugodni: hogyan lehetek egy budapesti társasházban élve környezettudatosabb? Mit tehetek én, és mit várhatok el a környezetemtől?

Szerettem volna választ kapni a kérdéseimre, és jobban átlátni a társadalmi és környezeti változások közötti összefüggéseket. Így találtam rá a Kisközösségi Program által szervezett tíz hónapos Humánökológia tanfolyamra, amely a környezeti problémákkal és enyhítésük lehetőségeivel foglalkozik már tizenegyedik éve. Sokat tanultam többek között a közös cselekvés erejéről, és inspiráló embereket, közösségeket, civil szervezeteket ismertem ott meg. Megkértem három volt csoporttársamat, avassanak be, ők hogyan tették meg első lépéseiket a „zöld úton”.

Lépésről lépésre

Szabó Eszti, a Felelős Gasztrohős Alapítvány kommunikációs vezetője. Az alapítvány célja a környezettudatos, felelős étkezés elterjesztése és a hazai vendéglátóhelyek környezetvédelmi törekvéseinek elősegítése. Az ehhez kapcsolódó programját az alapítvány hamarosan bemutatja a 2021-es Good Impact fenntarthatósági vásáron.

Eszti nem emlékszik egyetlen radikális fordulatra az életében a környezettudatossággal kapcsolatban, de hangsúlyozta, ez nem jelenti azt, hogy amióta az eszét tudja, környezettudatosan élt. Ez a szemlélet és az ennek megfelelő életmód nála lassan alakult ki. Indulási pontot nem tudott meghatározni, témát viszont igen, és ez az élelmiszer. Amikor vidékről Budapestre költözött, elkezdett piacra járni. Fontos volt számára, hogy legyen kapcsolat a vásárló és az eladó között, ismerje azt, akitől az ennivalója származik. A piac az otthon érzését idézte fel benne. Első környezettudatos lépéseit is itt tette meg, helyi és szezonális élelmiszereket vásárolt. Ezután a műanyagmentességre való törekvés következett, pontosabban a saját tárolóba vásárlás. Ezt szép lassan követték a további lépések: a saját kulacs kiváltotta a palackos üdítőket, a saját doboz pedig a műanyagba csomagolt ebédeket.

Kép forrása: Felelős Gasztrohős Facebook-oldal

A következő mérföldkő Eszti számára a Felelős Gasztrohős csapatához való csatlakozás volt, ahol először önkéntesként, majd munkatársként azon dolgozik, hogy mások is megismerjék a helyi, szezonális élelmiszerek által nyújtott lehetőségeket. Eszti szerint mindig csinálhatja jobban az ember, és persze még ő sincs az út végén.

Maradjanak a fák

Tóth-Kalló Évi, a Maradjanak a Fák a Rómain civil csoport szervezői tagja, a 2020-as Civil Impact Akadémia egyik résztvevője volt.

Évi öt évvel ezelőtt kék szalagokat fedezett fel otthona, a Római-part fáin. Megtudta, hogy a szalagokat az akkori Valyo – Város és Folyó Egyesület helyezte a fákra, hogy felhívják a figyelmet, hogy a tervezett parti gát terve hány Római-parti fa életébe kerül. Az egyesület létrehozta a Maradjanak a Fák a Rómain mozgalmat, amely egy Facebook-csoportból nőtte ki magát egy több ezres közösséggé. A kék szalagok és a mozgalom megváltoztatta Évi mindennapjait. Csatlakozott a csapathoz, és az elmúlt években számos zöld ügyért küzdött – és küzd jelenleg is. Ennek hatására a Greenpeace Magyarország önkéntese, majd munkatársa lett, most pedig a Maradjanak a Fák a Rómain kapcsán működik együtt a környezetvédelmi szervezettel különböző ügyekkel, akciókkal kapcsolatosan. A mozgalom hatására talált rá a Humánökológia tanfolyamra, amely egészen az ELTE Humánökológia mesterszakáig vezette.

Kép forrása: Fák a Rómain Facebook-oldal

Jó minél korábban elkezdeni

Balassa Betti, a Budapest Bike Maffia, a hajléktalan emberek, rászoruló családok, szociális intézmények segítésére létrejött egyesület Seeds4Hope projektjének vezetője. A programjuk keretében hajléktalanszállók kertjeiben létesítenek veteményeseket, ahol az önkéntesek a lakókkal együtt kertészkednek.

Kép forrása: Budapest Bike Maffia honlap

1994. április 22-én, Szegeden, egy Föld-napi diákkonferencián, az akkor nyolcadikos Betti is szerepelt. Minden résztvevőnek készülnie kellett egy kiselőadással, ő a hulladékok témáját választotta. Diavetítőn vetített saját fényképeket, és egy hosszabb előadást tartott a hulladék mennyiségének csökkentéséről és az újrahasznosítás fontosságáról. Harmadik helyezést ért el, így az iskolájában is előadta témáját. Ott, a diavetítő mögött kezdődött el Betti útja, amiről a mai napig sem tért le. Természet iránti szeretete, a növény- és állatvilág iránti vonzódása és a természeti értékek védelme azóta is elengedhetetlen része a mindennapjainak.

Mind a négyen arról beszéltünk, hogyan indultunk el a „zöld úton”, és hogy – más-más tempóban – eltérő, magunk által választott, könnyebben/nehezebben valóra váltható célok felé haladunk. Én a saját életemben a leginkább reális célnak a háztartási műanyag- és élelmiszerhulladékunk csökkentését tartom. Úgy döntöttünk, hogy következő lépésként a házi komposztálást valósítjuk meg otthonunkban.

Megosztás:

Facebook
Twitter
LinkedIn
WhatsApp

Legújabbak

Hírlevél

Civil Impact - Blog

Kapcsolódó cikkek

Fiatalok vállalatlátogatáson

Hogyan kezeljük a Z generációt a munkahelyeken?

Hogyan lehet hatékonyan együttműködni a Z generációval? Milyen elvárásokat támasztanak a fiatal munkavállalók, és hogyan lehet ezeket integrálni a vállalat kultúrájába? Képzés, innováció, munka-magánélet egyensúlya és nyílt kommunikáció – mindez kulcsfontosságú a sikeres együttműködéshez.

Tovább olvasom »