A civil szervezetekkel szembeni elvárások kettőssége hosszú ideje meghatározza a szektor működését. Egyfelől általános elvárás lett a professzionalizálódás: a mérhető hatás, stabil működés, hosszú távú tervezés, jó projektmenedzsment és kommunikáció. Másfelől finanszírozási helyzetük sok esetben pályázatokhoz és támogatásokhoz kötött, ami jelentős bizonytalanságot eredményez. Ebben a környezetben már nem az a kérdés, hogy szabad-e civilként üzleti szolgáltatást nyújtani, hanem az, hogy megengedheti-e magának egy civil szervezet, hogy ne tegye.
A vállalatokkal való együttműködés, az eladható szolgáltatások kialakítása nem jelentheti a misszió feladását, hanem épp ellenkezőleg, annak fenntarthatóságának biztosítását jelenti. A legtöbb civil szervezet már most is olyan tudással, tapasztalattal és kapcsolatrendszerrel rendelkezik, amely a vállalatok számára érték. Ismerik a társadalmi trendeket, szükségleteket, igényeket. A legtöbben ezt a tudást eddig nem csomagolták szolgáltatásba, pedig mindezek értékesítése igenis piacképes lehet.
a
De mitől lesz egy civil szervezet által nyújtott szolgáltatás üzletileg is működőképes?
Ennek a megválaszolásához először szembe kell néznünk azzal az előítélettel, miszerint a civilek nem tudnak a vállalatok fejével gondolkodni és felismerni a piaci igényeket. Gyakori probléma, hogy a gombhoz keresi egy szervezet a kabátot, vagyis piacilag keresett sablonokba próbálja belekényszeríteni a saját kompetenciáját. Miközben nem új dolgokat kell kitalálni, csak új keretbe kell helyezni és strukturálni azt, amiben már tudásuk és tapasztalatuk van.
Számos olyan terület van, ahol a civil szervezetek kifejezett versenyelőnnyel rendelkeznek, és amelyek belépési pontot jelenthetnek az üzleti szolgáltatások felé. Ezek közös jellemzője, hogy olyan tudásra, tapasztalatra és hitelességre épülnek, amelyet vállalati környezetben nehéz vagy lehetetlen belső erőforrásból megteremteni. Ilyenek lehetnek mindenekelőtt a tudásalapú szolgáltatások. A civil szervezetek gyakran évtizedes tapasztalattal dolgoznak érzékeny, komplex társadalmi kérdésekkel, legyen szó például sokszínűségről, esélyegyenlőségről, mentális egészségről, konfliktuskezelésről vagy megváltozott munkaképességű emberek vállalati környezetbe történő integrálásáról. Ezt a tudást képesek tréningek, vezetői workshopok, belső képzések vagy éppen kreatív játékos formákban átadni, nemcsak elméleti síkon, hanem konkrét, a mindennapi működésben alkalmazható módon.
Kapcsolódási pontot jelentenek a rendezvények és élményprogramok is. Sok vállalat keres olyan önkéntes vagy csapatépítő lehetőségeket, amelyek túlmutatnak a felszínes aktivitásokon, és valódi társadalmi kontextust kínálnak a résztvevőknek. A civil szervezetek képesek olyan programokat kialakítani, amelyek egyszerre adnak élményt a dolgozóknak, és valós szükségletekre reagálnak a civilek kedvezményezettjei számára.
a
Közös nyelv nélkül nincs partnerség
A civil–vállalati együttműködések gyakran nem a tartalom, hanem a kommunikáció miatt buknak el. A civil szervezetek érthető módon a missziójuk felől közelítenek: értékekről, társadalmi felelősségről, emberi történetekről beszélnek. Ez az a nyelv, amely a civil világban működik, mozgósít, közösséget teremt. A vállalati oldal azonban más logika mentén működik. Ott nem az a kérdés, hogy egy ügy mennyire fontos, hanem az, hogy mit old meg, milyen kockázatot csökkent, milyen eredményt és hatást hoz az adott együttműködés, és mindez mennyibe kerül.
Gyakori tapasztalat, hogy a civilek valójában nem szolgáltatást kínálnak, hanem a missziójukat próbálják „eladni”. Ez azonban a legtöbb esetben nem elég. Üzleti racionalitás, valódi értékajánlat és üzleti kommunikáció is szükséges ahhoz, hogy a vállalati szektorban érvényesülni tudjanak. Az érzelmek mellett adatok, projektterv, költségterv, hatásmérés a belépés kulcsa egy vállalathoz.
a
Stratégiai döntés
Ami tény, hogy a civilek forrásai bizonytalanok, az elvárások nőnek, a társadalmi és környezeti problémák komplexek. Ebben a helyzetben a vállalatokkal való, valódi értékalapú együttműködés nem kompromisszum, hanem stratégiai döntés. A Civil Impact több mint egy évtizede hisz abban, hogy ez a jó döntés. Ezért segítünk évről-évre többszáz civil szervezetet üzleti lábuk kialakításában és hogy megtalálják helyüket a vállalati világban, partnerként tudjanak megjelenni a piacon. A következő blogbejegyzésben azt boncolgatjuk majd, hogy haladóként mit érdemes újragondolni, finomhangolni a meglévő szolgáltatásaink kapcsán.
a
