Legújabb projektünk, a Check-in 2 the future program célja segíteni a Z generáció tagjait a sikeres munkaerőpiaci beilleszkedésben, közelíteni egymáshoz a munkáltatók és a fiatal munkavállalók egymással szemben támasztott elvárásait.
Vállalatok, fiatalokkal foglalkozó civil szervezetek számos alkalommal azzal a problémával szembesülnek, hogy a munkába álló fiatalok gyakran nem tudnak beilleszkedni a vállalati/szervezeti működésbe, motivációjukat hamar elvesztik, így rövid időn belül munkahelyet váltanak. Check-in 2 the future című projektünk célja, hogy erre a problémára megoldást keressen a témában érintettek széleskörű bevonásával. Éppen ezért projektünk célcsoportja többrétű, egyrészt olyan fiatalokat tervezünk bevonni, akik pályakezdők, vagy éppen készülnek a munkába állásra, másrészt a munkáltatói oldalról vállalatok, civil szervezetek és állami intézmények/foglalkoztatók képviselői, valamint HR osztályon dolgozó szakemberek.
A program első lépcsőfoka egy kutatás lebonyolítása, amelynek egyik részfolyamatában Z generációs fiatalokat vontunk be fókuszcsoportos vizsgálatba. Az interjúkból kirajzolódik öt általánosan jelenlévő hatóerő, melyek egymás mellett és egymásra gyakorolt hatása a munkáltatói oldalt és a munkavállalói oldalt is meghatározza. Ezek a hatóerők:
- A Z generáció digitális tudásának beágyazódása.
- A digitális nemzedék alacsony létszámának köszönhetően a munkaerőpiac radikális átalakuláson megy át: a munkaerő kereslet jelentősen megnő, míg a kínálat nagymértékben csökken, ami a munkáltatók közötti verseny fokozódásához vezet.
- A pályakezdő „sikerutak” döntő többségében gyakornoki pozíció vagy diákmunka is jelen van.
- Az anyagi és karrierút kapcsán kialakult „türelmetlenség” jellemző.
- A Covid óta átalakult munkarend, a távmunka és a rugalmas munkaidővel kapcsolatos elvárások.
A kutatás teljes anyaga hamarosan elérhető lesz, jelenleg egy gyorsjelentés készült el, amelynek eredményeit itt kivonatoljuk.
Gyorsjelentés
A kutatás egyik legérdekesebb tapasztalata kétségkívül az, hogy a fiatal pályakezdők első munkahelyi elhelyezkedései kapcsán pozitív tapasztalatokra tettek szert, körülbelül 2/3-uk számolt be arról, hogy inkább könnyen, vagy nagyon könnyen találtak állást. Ez egy szembetűnő generációs megélés a korábbi generációk első munkahely megtalálásával kapcsolatos élmények tekintetében.
Amennyiben most munkát keresne, milyen szempontok élveznének prioritást? 1-től 10-es skálán
Átlag | Median | ||
Fizetés | 3,13 | 2 | |
Szakmai fejlődés / tanulás | 4,5 | 4 | |
Képességeimnek megfelelő hasznos munka | 4,5 | 4 | |
Stabil munkahely | 4,63 | 4 | |
Gyors karrierút lehetősége | 5,53 | 5 | |
A közvetlen vezető személyisége | 5,56 | 6 | |
Legalább heti két nap home office | 5,61 | 5 | |
Modern iroda | 6,56 | 7 | |
A vállalat közéleti szerepvállalása | 7,31 | 8 | |
Magánnyugdíj hozzájárulás | 7,55 | 9 |
A válaszokból egyértelműen kiderül, hogy nagyon különböző egyéni preferenciák mentén mérlegelnek, ugyanakkor a Fizetés az abszolút kiemelkedő, ezt követően a Szakmai fejlődés és tanulás, valamint a Saját képességeknek megfelelő hasznos munka érte el a legkedvezőbb megítélést. Míg a munkakörnyezet, home office vagy épp a vállalat közéleti szerepvállalása, vagy az olyan hosszútávú célok, mint a Magánnyugdíj hozzájárulás kevésbé vonzó a fiatalok számára.
A már munkát talált pályakezdőknek a következő kérdéseket tettük fel.
Kérem jellemezze, az alábbi szempontok mennyire voltak fontosak Önnek az első munkahely választásnál? (az 1-es egyáltalán nem, az 5-ös a teljes mértékben)
Átlag | |
Rugalmasság munkaidővel kapcsolatban | 4,3 |
A tanulás, fejlődés lehetősége | 4,27 |
Jó céges hangulat | 4,23 |
A szakmaiság és a szakmai előrelépés lehetősége | 4,21 |
Anyagi biztonság – megfelelő fizetési ajánlat | 4,08 |
Anyagi biztonság – a cég pénzügyileg stabil legyen | 3,8 |
Rugalmasság munkavégzés helyével kapcsolatban (pl. home office) | 3,79 |
A vállalat filozófiája – társadalmi szerepvállalása | 3,01 |
A vállalat ismert brand/ nagyvállalat legyen | 2,66 |
Arra a kérdésre, hogy Ön számára milyen az ideális home office arány egy héten, a már elhelyezkedett válaszadók 35-36%-a kettő, illetve a három napot jelölte meg.
Abban a tekintetben pedig, hogy a már elhelyezkedett Z generációs munkavállalók, hogyan élték meg a munkába állás kezdeti időszakát elmondható, hogy 56%-uk azt érezte, hogy szakmai munkát kapott, már az elején, ugyanakkor még minden negyedik válaszadó inkább nem, vagy egyáltalán nem érezte, hogy a munka, amit végez szakmai tartalommal bírna.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az ERASMUS+ program keretében valósul meg.