Április 22. a Föld Napja. Bár ebben az évben a pandémiás helyzet kialakulása óta szinte mindennap a föld napját éljük. Sok minden átalakul körülöttünk, felértékelődik vagy éppen értéktelenedik.
Életvitelünk egyik napról a másikra sokkal tudatosabbá kellett, hogy váljon: át kellett gondolnunk hogyan tudunk otthonról dolgozni, egymásra vigyázni, helyben bevásárolni, a legkevesebbet utazni és mi az, amire tényleg szükségünk van és mi az, amire nem. Fogyasztási szokásainkban tetten érhető változások talán a legszembetűnőbbek, így a Föld Napjához kapcsolódóan Kondora Dórival, a Szatyor Egyesület vezetőjével beszélgettünk az aktuális kérdésekről.
A Szatyor Egyesület az egyetlen, aki a Civil Impact által már negyedik éve megszervezett Good Impact fenntarthatósági vásáron kétszer is sikeresen szerepelt üzleti szolgáltatásával. A Szatyor tevékenységi köre két részből áll: egyfelől működteti a Szatyorboltot, mely egyfajta innovatív társadalmi vállalkozásként a környezettudatos vásárlás alternatíváját kínálja a vásárlóknak. A másik maga az egyesület, mely szemléletformáló programok keretei között kíván tenni a környezeti fenntarthatóság megteremtéséért.
Egyre többen lépnek rá a tudatos útra, hogy környezettudatosabban éljünk. Mit gondolsz, ez a mostani pandémiás helyzet mit eredményez majd?
„Az biztos, hogy ez most egészen új lendületet vett ezzel a vírushelyzettel. Az emberekben sok dolog átalakult vagy megfogalmazódott. Az egyik szerintem az, hogy a fogyasztási szokásaikban mennyire a helyi vagy a távoli dolgokra támaszkodnak. Én azt gondolom, hogy most fordulópontnál vagyunk. Terjednek most már azok a hírek is, amelyek a klímaváltozással is összekötik a jelen helyzetet, jelesül azt, hogy mi történik akkor, amikor az emberek otthon maradnak, a fogyasztásuk pedig csökken. Vagy mi történik akkor, amikor az ember az élővilág más részeinek is visszaadja az életterét, mondjuk az állatoknak. A Föld nem csak a miénk.”
Ha három dolgot mondhatnál, hogy mire figyeljünk az otthon töltött idő alatt bízva abban, hogy beépül a rutinunkba, mi lenne az a három, amit kérnél a Föld nevében?
„Az egyik mindenképpen az — nyilván kicsit hazabeszélek, hiszen a szatyor az élelmiszerről és a helyi élelmiszerről szól –, hogy ha megfogalmazódott bennünk, hogy mitől érezzük biztonságosnak az élelmiszert (mit tudunk róla, melyik országból érkezik, hány ember kezén futott át), akkor ezekből a most kialakult szokásokból minél többet menekítsünk át a békeidőbe is. Máskor is szavazzunk bizalmat azoknak a gazdáknak, akik ételt adtak nekünk, amikor bajban voltunk, hogy ők is hosszútávon működőképesek maradhassanak.
A másik az, hogy általában a fogyasztási szokásainkat tekintve nézzünk körbe. Mi az, amire tényleg szükségünk van, mi az, amire nem. Bárminemű fogyasztásra igaz, hogy ami tőlünk távol van, ott nem ismerjük a szokásokat, például azt, hogy milyen módon foglalkoztatják az embereket, milyen módon terhelik, szennyezik a környezetet. Jól látszik, hogy a jelenlegi helyzetnek köszönhetően, hogyan tisztul a levegő, hogyan válhatnának élhetővé városok.
A harmadik pedig a tömegközlekedés, elkezdtünk biciklizni. Látjuk azt, hogy az autónál fenntarthatóbb közlekedési szokásaink is vannak, amik élhetővé teszik a környezetünket. Ebből minél többet menekítsünk át arra az időszakra is, amikor beindul az élet.”
Te mit tapasztalsz, miért jönnek hozzátok az emberek vásárolni?
„A vírus hatására azt látjuk, hogy nagyon fontossá vált, hogy biztonságos élelmiszerhez jussanak vásárlóink. Ebben az időszakban a biztonság az, ami hazai és kevés ember kezén ment keresztül. Sok ember fordul hozzánk most, akik nálunk szeretnének élelmiszert vásárolni, és megbecsülik azt a fajta rugalmasságot és szolgálatkészséget, amit nyújtani tudunk. Mi magunk is sokat alakultunk ebben a helyzetben, például ki tudjuk szolgálni az idős embereket házhozszállítással. Eddig is szállítottunk házhoz, de az töredéke volt annak, amit most megvalósítunk, hiszen modellünknek az is része, hogy az emberek átvevőpontokon veszik át a rendeléseiket, ezáltal egy közösségi élményt is megélnek, illetve így lesz a vásárlásuk fenntarthatóbb és így tudunk több embert kiszolgálni. A házhozszállításhoz a városi közlekedés egy fenntarthatóbb módját használjuk, a cargo biciklit. Érdekes lesz látni, hogy az új vásárlókból mennyien maradnak meg szatyorvásárlónak, miután visszaáll minden a régi kerékvágásba.”
Amióta a Szatyor Egyesület a Civil Impact partneri hálózatában megjelent, számos céges együttműködést valósított meg. Természetesen a válság számos ponton formálja a szervezet működését és persze ez az egyének felé nyújtott tevékenységeitekre és vállalati szerepvállalásokra is kihat.
„A fókuszok erősen megváltoztak. Nekünk nagyon fontos a bolt és az egyesület is, ezen a két felületen keresztül tudjuk az üzenetünket eljuttatni az emberekhez. A jelen helyzetben azt gondoljuk, hogy akkor tudjuk a legtöbb jót tenni, ha a boltot és a bevásárlóközösséget tudjuk úgy működtetni, hogy azok problémamentesen és igényesen ki tudják szolgálni az embereket. Üzenetünk most a bolton keresztül jut el a legtöbb emberhez, csak egy sokkal prózaibb, gyakorlatiasabb dolgon keresztül, mint amilyen a vásárlás. Nagyon érdekes számunkra, hogy amit csinálunk, az felértékelődik egyszerűen azért, mert a világ változik körülöttünk, és így változik az emberek gondolkodása is.
A céges együttműködéseink egy részét át tudtuk helyezni az online térbe. Van egy olyan partnerünk, aki számára fontos, hogy egy belső felületen a dolgozóit inspirálja és segítse abban, hogy mi történik most egyrészt a cég életében, illetve mi az, ami történhet az ő életükben is, hogy ha odafigyelnek a testi-lelki egészségükre, egészséges táplálkozásra, mozgásra. Mi a táplálkozás frontján próbálunk olyan tippeket adni, amik inspirálhatják a dolgozókat. Jelenleg sajnos nem tudunk főzni a konyhánkban, nem működik a catering tevékenységünk, nincsenek megbeszélések és rendezvények, ehhez most alkalmazkodunk.
Most kezdődik egyébként az 1%-os adógyűjtésünk. Mi úgy szoktuk mondani, hogy azért dolgozunk, hogy az étel helyben és fejben helyre kerüljön, úgyhogy aki azt érzi, hogy ez ő ügye is és vele közös ügyünk tud lenni, akkor ezt a fajta támogatást nagyon szívesen fogadjuk.”
Ti és sok-sok hozzátok hasonló szervezet kell ahhoz, hogy a Föld napját 2070-ben is ünnepelhessük. Milyen vízió él a fejedben, ha előtekintesz 50 évet?
„Ezt most kicsit bízzuk az emberekre. Szerintem egy nagyon egyértelmű jelzést kaptunk és egy nagyon egyértelmű dolog történt velünk, ami utakat mutat arra vonatkozóan, hogy hogyan csinálhatjuk másképp. Ez most 2020 tavaszán történt velünk, de ez bármikor meg tud ismétlődni és lesznek olyan változások a természetben és az emberek életében egyaránt, amelyek azt jelzik, hogy ez így nem fenntartható. Cél tehát, hogy képesek legyünk megbecsülni azt, amit a közvetlen környezetünk adni tud. Tegyük magunkévá azt a gondolkodásmódot, hogy: helyi, saját, közeli.”
