Ha a Civil Impact nevezhet valakit „referencia szervezetének”, akkor mi azonnal rávágnánk, hogy az a Kompánia. 2017-ben jelentkezett Ladányi Erika, a Kompánia Alapítvány vezetője az akkor második alkalommal megrendezésre kerülő Civil Akadémiánkra.
„Igazán inspiráló alkalmak sorozatát jelentette ez a képzés számomra. A céges szolgáltatásaink tervezéséhez és kidolgozásához sokat kaptunk mind a vállalati, mind a civil szereplőktől. Most már örömmel ugrunk bele az eddig távolinak gondolt világba.”- így vált el tőlünk Erika a képzés végén, mi pedig bíztunk abban, hogy az Akadémián megszerezett lelkesedést, kapcsolatokat és tudást a gyakorlatban is gyümölcsöző együttműködésekké tudják formálni. 2018-ban már számos nagyvállalati kooperációjuk elindult, többek között a BP-vel, a Morgan Stanley-vel. 2019-ben a Good Impact fenntarthatósági vásárunkra a „Te is más vagy, te sem vagy más!” csapatépítő programjukat megvásárolta a Coca-Cola Magyarország. Év végén már KÖSZI Partival mondanak köszönetet a támogató céges partnereinknek. Most 2020 van és egy teljesen megváltozott piaci helyzet közepébe csöppentünk. A jelen megküzdéseiről és a jövő lehetőségeiről beszélgettünk Ladányi Erikával.
A Kompánia Alapítvány 1997-ben jött létre. Missziójuk, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű 10–24 éves fiatalok ne kallódjanak el, találják meg az útjukat, úgy, hogy ők maguk is tesznek érte. Mindezt szakemberek segítségével, közösségi terek kialakításával és egyénre szabott fejlesztéssel valósítják meg két helyszínen: a Kompánia Tanodában és a Kompánia Alterben
A digitális átállás titeket is elért, többnyire online tartjátok a kapcsolatot a hozzátok járó gyerekekkel, fiatalokkal. Milyen új kihívásokat hozott a járvány berobbanása a szakmai működésetekbe?
A digitális tanrend és maga a világjárvány miatt kialakult helyzet több szempontból is kihívás mind a célcsoportunk életében, mind a szakmai működésünkben. A hátrányos helyzetű családok nem rendelkeznek digitális eszközökkel, korlátlan internet-hozzáféréssel és a használatukhoz szükséges tudással sem. Lehetőségeinkhez mérten az eszközökkel való ellátást megoldottuk, és mentoraink online csatornákon, telefonon továbbra is napi rendszerességgel támogatják a gyerekeket tankötelezettségük teljesítésében. Sokkal nehezebb így dolgoznunk, hiszen a munkánk legfőbb ereje — a szakmaiságon túl — a személyes kapcsolatokban, személyes erőforrásokban és a tanodai közösségben rejlik. Ezek működtetésére, kiaknázására jelenleg nincs mód. Ez komoly hiány, melyet éreznek a gyerekek, a szülők és mi magunk is. Bár igyekszünk a közösségi tevékenységet, a bizalmat, és a baráti hangulatot is fenntartani azzal, hogy a korábban a tanodában megrendezett szabadidős programokat megpróbáljuk az online térbe átültetni, pl. a filmklubot és a digi tanoda által vezetett foglalkozásokat.
A pártfogásotokban álló gyerekeknek fontosak a szociális kapcsolatok, az otthon, a család számukra nem minden esetben jelent meleg, oltalmazó közeget. Hogyan tudtok segíteni most lelkileg a Tanodásoknak, Altereseknek?
A kialakult helyzet komoly mentális erőpróba mindenkinek. Munkatársaink online formában ugyan, de mentálisan is támogatják mindkét telephelyünk célcsoportját — mind a tanodás gyerekeket, mind az Alteres fiatalokat, kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a gyerekek aktuális lelki állapotával is tisztában legyenek, arra is fordítsanak gondot. Emellett pedig a gyerekek pszichológusa is tovább dolgozik online formában, ami komoly támaszt jelent a pszichés ellenállóképességük támogatásában.
Jó kapcsolatot ápoltok a céges partnereitekkel és egyre szélesebb körben ismerik már a Kompánia nevét a céges oldalon. A Civil Akadémia, majd a későbbi Good Impact is hozzájárult a kapcsolati hálótok bővítéséhez. Mennyire tudtok most kapcsolódni a cégekkel?
A vállalati partnereinkkel ma is szoros kapcsolatban vagyunk, annak ellenére, hogy több vállalattal együttműködésben futó projektünk vagy projektelemünk szünetel, esetleg áttervezése szükséges. Vállalati támogatóink partnerként tekintenek ránk, annak minden pozitívumával, ami önmagában is komoly támogatás, erő, azt érezzük, fontos számukra a hátrányos helyzetű gyerekek sorsa és a szervezetünk működőképessége. Rendszeresen keresnek, érdeklődnek az aktuális helyzetről és lehetőségeik szerint támogatnak.
Az alapítvány menedzsmentje, különösen az adományszervezőnk 120%-on dolgozik annak érdekében, hogy a családokban bekövetkezett kríziseket enyhíteni tudjuk, hogy a gyerekeknek legyen mit enni, hogy a család ne veszítse el a lakhatását.
Jelenleg még nagyon kevés rendszeres egyéni/magánszemély támogatója van a szervezetünknek, az eseti jellegű egyéni/magánszemélyek adományai gyakoribbak, és nagyon fontosak számunkra, hiszen pl. már az iskolák és tanodák bezárásával egyidejűleg több tanodás családunk nehéz helyzetbe került, a szülők elveszítették a munkájukat, a magánadományozók támogatásaiból tudtunk azonnal lépni, és segítséget, élelmet adni ezeknek a családoknak.
Együttműködő partnerünk, az Appy segítségével a jelen helyzetben egy új vállalati kapcsolatra is szert tehettünk, kinek vezetője igen komoly összeget adományozott a tanodás családjaink túlélésének támogatására (élelemre, gyógyszerre, higiénés eszközökre). Több vállalat pro bono szolgáltatással segít bennünket jelenleg is.
Mi az, ami a legnagyobb nehézséget jelenti számotokra jelenleg?
A legnagyobb nehézség egyrészt az, hogy nincs együtt, nem lehet most együtt sem a Tanoda, sem az Alter közössége, a személyes kapcsolatok szünetelnek, így nincs az a drive, ami mind a gyerekeknek, mind nekünk komoly erőforrást, kapaszkodót jelentene, ami a mi közös munkánk alapvető eleme.
Másrészt nehézség, hogy — központi segítségnyújtás, védelmi intézkedés hiányában — olyan dolgokra is forrást kell teremtenünk, amire nekünk alaphelyzetben sincs fedezetünk. A családok átmeneti megsegítésére, túlélésére gondolok itt, hiszen nem lehet tétlenül nézni azt, hogy gyerekek éheznek, családok kényszerülnek az utcára, mert átmenetileg nem tudnak dolgozni. Túl kell élni, mindenkinek. Ez a mi szervezetünkhöz és lehetőségeinkhez képest sokba kerül — sok erőfeszítés, sok pénz, komoly logisztika, többszörös újratervezés stb. -, de komolyabb ára lesz az egyes emberek életében és a társadalomban is, ha nem tesszük.
Milyen segítség lenne számotokra hasznos elsősorban a vállalati szektor esetében?
Jelen helyzetben a legnagyobb segítség az, ha támogatást nyújtanak ahhoz, hogy a célcsoportunkba tartozó családokat egyedileg, a felmerülő szükségletek szerint támogathassuk, pl. elláthassuk őket élelmiszerrel, gyógyszerrel, higiénés eszközökkel, esetenként pénzügyi támogatással.
Rövid- és középtávon pedig az, ha a szervezet alapműködéséhez nyújtanak támogatást, hiszen nincs kétségünk afelől, hogy ínséges idők következnek, kevesebb támogatással, kevesebb pályázati lehetőséggel, megszorításokkal.
Hogy látod a Kompánia Alapítvány helyzetét, ha végre minden visszatérhet a régi kerékvágásba?
Azt gondolom, hogy bármikor is jön el az az idő, hogy visszatérhetünk a megszokott kerékvágásba, egyrészt erősebbek és tapasztaltabbak leszünk; másrészt rendkívüli módon fel kell vérteznünk magunkat, várhatóan a civil szervezetekre is rendkívül nehéz és szűkös esztendők várnak. De nem kérdés, hogy tesszük a dolgunkat tovább, és már nagyon várjuk, hogy újra találkozhassunk a gyerekekkel!
